Matolcsy ugyanis nemzetgazdasági miniszterként töltött utolsó napján úgy módosította a jegybank belső működését meghatározó jogszabályt, hogy az új elnök, vagyis önmaga számára teljhatalmat biztosított. Így rendelkezett arról is, hogy hétfőtől már a bankjegyeken is csak az ő elnöki aláírása szerepelhet. A Magyar Nemzeti Bank elnökének és alelnökeinek szignója megtalálható ugyanis a forgalomban lévő papírbankókon, csakhogy az eddigi elnököknek eszükben sem volt ilyen statáriálisan átvenni ezt a jogkört. Hat éve például, mikor Simor András márciusban elfoglalta az elnöki posztot, csak októberben jelentek meg az első bankjegyek az ő aláírásával. Matolcsy intézkedése máris komoly fejtörést okozott: akkor most mi legyen a már nyomtatásra előkészített bankjegyívekkel?

Az önmaga számára biztosított kizárólagos munkáltatói jogkör ennél súlyosabb következményekkel is járhat. Az új szabály értelmében egy személyben dönthet az MNB-ben dolgozók sorsáról. Korábban az [origo] közölte, hogy Rogán Antal Fidesz- frakcióvezető vezetésével már feltérképezték a jegybanki apparátust abból a szempontból, hogy ki szimpatizál a távozó Simor Andrással, ki áll közelebb a jobboldalhoz, kit tartanak semlegesnek. Ennek fényében Matolcsy mostani lépése az azonnali elbocsátások előkészítésének tűnik.

Matolcsy magával viszi a jegybankba Balog Ádámot, aki eddig helyettes államtitkárként az adóügyekkel foglalkozott a nemzetgazdasági tárcánál. Balog az MNB harmadik alelnöke lenne, ám kétséges, megfelel-e az előírásoknak. Balog eddig csak adózási kérdésekkel foglalkozott, márpedig a jegybanktörvény kiemelkedő monetáris politikai, hitelintézeti vagy pénzügyi ismeretekhez köti az alelnöki kinevezést. Elvileg Áder János köztársasági elnök meg is vétózhatja Balog kinevezését.

És ha még ez sem lenne elég: Matolcsy és alelnöke érkezésével sérül a jegybanktörvény. A kamatdöntésre hivatott Monetáris Tanács ugyanis nyolc főre bővül, ahol a külső és a belső tagok aránya 4:4 lesz. A jegybanktörvény viszont előírja, hogy a külső tagok számának meg kell haladnia a belső tagok számát, vagyis új tagot kell jelölni a tanácsba, ám erről a kormány eddig nem gondoskodott. Ennek a törvénysértő helyzetnek jelentősége csak akkor lenne, ha a jövő héten olyan helyzet állna elő, mondjuk, a forint árfolyamában, amely a Monetáris Tanács azonnali összehívását tenné szükségessé.

Galambok a dúcban

Humorral fogadták az elemzők Matolcsy György jegybankelnöki kinevezését, mondván, galambdúc lett a Magyar Nemzeti Bank. Arra utaltak ezzel, hogy immár nemcsak az Orbán-kormány által delegált külsős Monetáris Tanács tagok szavazhatnak a pénzügyi lazítás mellett, de a jegybankelnök is, hiszen leköszönt Simor András, aki a szakzsargon szerinti „héjaszigort” képviselte. Egy jegybankár esetében a „galamblélek”, persze nem a szelídség, hanem a kormányzati törekvésekkel szembeni elnéző gyengeség szinonimája. A galambdúcpoénnal tehát rémálmaikat hessegetik a piaci szakértők.

Hogy mitől tartanak a befektetők? A legdurvább forgatókönyv szerint Matolcsy György jegybankelnökként könnyen azt képzelheti, hogy egy kis és nyitott országban megengedheti magának azt a luxust a monetáris politika irányítója, mint amit az Egyesült Államokban a Fed-kormányzó, vagy az Európai Unióban az EKB elnöke képvisel. Nevezetesen a jegybanki pénzpumpálással való gazdaságélénkítést. Ez az unortodox szcenárió a forint számára, amely a dollárral és az euróval ellentétben nem világpénz, az árfolyamomlást vizionálja. Ami a devizahitelek magas állománya miatt azonnal behúzhatja a lakossági fogyasztás satufékjét – csikorogva lassítva a gazdaságot. Egy enyhébb feltételezés alapján csak konvencionális eszközöket használ majd Matolcsy, ám ezen a téren elmegy a falig. Más szóval, drasztikusan lecsökkenti az alapkamatot, s amennyire lehet, gyengíti a forintot. Ebben az esetben is kétséges, hogy a végén nettó gazdasági növekedést mutat-e az intézkedések mérlege. De az biztos, hogy a kormányzati és bankelnöki ciklusokon át folytatott inflációs célkövetés feladása kikezdené a jegybank hitelességét. A legenyhébb feltételezések Matolcsy György verbális intervencióitól, vagyis szóbeli megnyilvánulásaitól tartanak. Joggal, hiszen a brókerképzőkön már szinte tananyag a volt nemzetgazdasági miniszter megszólalásainak forintgyengítő hatása.

A piaci félelmek és a horrorisztikus forgatókönyvek ellenére is erősödött a forint Matolcsy kinevezését követően. Hogy is van ez? Egyfelől, úgy, hogy az Orbán-érában a 295 forintos eurót már erős árfolyamnak érezzük, míg, mondjuk, a Bajnai-kormány idején ezt kifejezetten gyenge kurzusnak tekintettük volna. Másrészt, észre kell venni, hogy az elmúlt hónapok során Matolcsy jegybankelnökségének lehetősége már beépült a forint árfolyamába. A pénteki nap tehát megerősítette a piaci várakozásokat.

Sőt, még egy délibáb is felragyogott a befektetők szeme előtt. Orbán szürke eminenciása, vagy ha úgy tetszik, a miniszterelnök bizalmát élvező maroknyi közgazdászcsapat egyik utolsó mohikánja, Varga Mihály került a Nemzetgazdasági Minisztérium élére. Varga személyiségének legfőbb vonzereje, hogy a nevéhez nem fűződik semmi emlékezetes. Annak ellenére sem, hogy volt már pénzügyminiszter is az első Orbán- kormányban. Legutóbb pedig az IMF-tárgyalásokért felelős miniszterként nem alkotott maradandót. Futballhasonlattal élve, Varga Mihály az a játékos a kormányzati csapatban, akitől ugyan nem várhatunk gólokat, de attól sem kell félni, hogy valami durva belemenéssel kivívja a bírók ellenszenvét és a vendégszurkolók haragját. Ellenben jól tartja a labdát, s a körömpasszokban is zseniális. Más szóval személye piacnyugtató hatású.

Mondhatni Orbán Viktor a kormányzati ciklus hajrájában ügyesen cserélt. Az ellenfeleket eddig ekéző Matolcsyt a „fakóba” küldte: a jegybankban nincs annyira szem előtt, s a Monetáris Tanács higgadtabb tagjai nem is hagynak neki akkora játékteret, mint amit miniszterként élvezett. Míg a csatársorba emelt rutinos Varga a lefújásig hátralévő időben a hazai tábor megelégedésére osztogathat.

Szólj hozzá