Tudnivalók a Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről és a Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról.

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:

• a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
• természetbeni támogatásnak (július, november hónapban)
• az ingyenes tankönyvnek az igénybevételére.

Ki kérheti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú személy a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kérheti. A jegyző a támogatásra való jogosultságot 1 év időtartamra állapítja meg.

Mely időponttól nyílik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság?

A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.

Kinek állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága?

A jegyző annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát,

• akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2013-ban 39.900,- Ft) ha
• a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
• a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
• a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy
• a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %-át (2013-ban 37.050,- Ft) feltéve,
• hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.

A nagykorúvá vált gyermek részére is megállapítható a kedvezmény?

A jogosultság a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, ameddig közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig, továbbá ha a jogosult felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, legfeljebb a 25. életévének betöltéséig.

Hogyan állapítják meg a család egy főre jutó jövedelmét?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításakor

• a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a vállalkozásból szerzett jövedelemszámításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

• a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
• a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
• a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.

Mit értünk vagyon alatt?
V
agyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

• külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
• együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja.

A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

A lízingelt dolog vagyoni értékű jognak minősül?

A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni, melynek értékét az illetékekről szóló törvény szerint fogják meghatározni.

Mit tekintünk nem hasznosítható ingatlannak?

A forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.

A vagyonvizsgálat során mi nem tekinthető vagyonnak?

Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű. 

Az egy főre jutó jövedelem számításánál kit lehet közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként figyelembe venni?

• a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát.
• a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket.
• a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket
• a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
• korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket.
• a Családjogi törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott, a fentiekben nem említett rokont.
• a családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat veszik figyelembe.

KIEGÉSZÍTŐ GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS

Ki jogosult a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámja, ha

• a gyermek tartására köteles, és
• nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

Ki, és meddig állapítja meg a támogatást?

A gyám lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője, határozatlan időre.

Mennyi a kiegészítő támogatás havi összege?

A támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a 2013. január 1-től 6.270,- Ft.

Jó tudni

• A támogatásban részesülőnek a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül kell értesítenie a jegyzőt.
• A kiegészítő támogatásra való jogosultság feltételeit a jegyző évente egyszer felülvizsgálja.
• A rendszeres kedvezményre való jogosultság bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napjától szűnik meg.

PÉNZBELI TÁMOGATÁS

A jegyző kinek állapít meg pénzbeli támogatást?

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

• a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,
• a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

A jegyző kinek állapít meg pótlékot?

Annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága

• 2013. augusztus 1-jén fennáll, augusztus hónapban 8.400,- Ft, továbbá, ha
• 2013. november 1-jén fennáll, november hónapban 8.400,- Ft pótlékot állapít meg gyermekenként.

(Emberi Erőforrások Minisztériuma)

Elkezdődött a szociális rendszer megújítása

– A szociális támogatások egy része új helyen igényelhető

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakul. 

Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. Az aktív korúak ellátására vonatkozó támogatások, vagyis a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint a foglalkozást helyettesítő támogatás a jövőben a járásoknál intézhető.

 

A járási hivatalok feladat-és hatáskörébe tartozó és az általuk megállapításra kerülő kötelezően nyújtandó szociális ellátások köre 2015. március 1-től az aktív korúak ellátásával bővül.

 

Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkozást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.

 

A Kecskeméti járásban az aktív korúak ellátásával kapcsolatos támogatások, így a foglalkoztatást helyettesítő és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás iránti kérelmek benyújtására az ügyintézés egyszerűsítése érdekében a Kecskeméti Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltségéhez (6000 Kecskemét, Klapka u. 34.) telepített járási ügysegédeknél lesz lehetőség ügyfélfogadási időben.

 

Munkaügyi Kirendeltség ügyfélfogadási ideje

 

Hétfő, Kedd, Csütörtök	8:00-15:00
Szerda	8:00-18:00

 

Továbbá az aktív korúak ellátásával kapcsolatos támogatások iránti kérelmek benyújtására lehetőség lesz a Kecskeméti Járási Hivatalnál (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12.) is ügyfélfogadási időben, valamint a Kecskeméti járás illetékességi területéhez tartozó települések önkormányzatainál a járási települési ügysegédeknél az ügyfélfogadási idejükben. Az ügysegédek ügyfélfogadási idejéről szóló tájékoztatás elérhető a www.bkmkh.hu honlapon, a Kecskeméti Járási Hivatal ügysegédi szolgálatáról szóló menüpont alatt (www.bkmkh.hu/kecskemeti_jarasi_hivatal/ugysegedi_szolgalat/).

 

A jogszabályi rendelkezések alapján 2015. március 05. napjáig még a települési önkormányzatok fogják folyósítani az aktív korúak ellátásához kapcsolódó – 2015. február hónapra járó – támogatási összegeket. A 2015. március hónapra járó – április 5-ig esedékes – támogatási összegek utalásáról már a fővárosi és megyei kormányhivatalok gondoskodnak majd.

 

Ezen támogatási összegek az ügyfelek döntése alapján bankszámlára, vagy lakcímre kerülnek kiutalásra, a támogatások készpénzben történő kifizetésére nincs lehetőség.

 

 

                                                                                  Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

                                                                                                                     Kecskeméti Járási Hivatal

 

---

MIT, HOL INTÉZHET

Ellátás megnevezése	Eljáró hatóság
Súlyos mozgáskorlátozottak, fogyatékos személyek közlekedési kedvezménye (személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatás)	Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala
Ellátás megnevezése	Eljáró hatóság
Időskorúak járadéka	Kormányhivatal Járási Hivatala
Ápolási díj, ha az ápolt súlyos fogyatékos vagy 18 éven aluli tartósan beteg személy
Közgyógyellátás (alanyi és normatív)
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Közlekedőképesség vizsgálata
Parkolási igazolvány	Okmányiroda
Aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély)	Jegyző
Lakásfenntartási támogatás
Ápolási díj, ha az ápolt 18 éven felüli tartósan beteg személy	Települési önkormányzat
Méltányossági közgyógyellátás
Önkormányzati segély
Adósságkezelési szolgáltatás
Köztemetés	Polgármester

 

---

Elérhetőségek

GPS: 46.906675,19.688863

Elérhetőségek
Cím:	6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.
Levelezési cím:	6001 Kecskemét, Pf. 226.
Honlap:	http://www.kormanyhivatal.hu/hu/bacs-kiskun http://www.bkmkh.hu
E-mail:	kormanyhivatal@bkmkh.hu
Telefon:	06-76-513-713
Telefax:	06-76-513-703
Ügyfélfogadási idő:	A hét minden munkanapján munkaidőben