Emberi jogok

Tisztelt látogató üdvözöllek az oldalamon!

Az oldalon az embereknek járó alapvető jogairól beszélek beszélgetünk!

Kérlek ha tudsz bár mit is a témáról vagy a témával kapcsolatos csak bátran jelezd vagy írd le!

 

Tisztelt vendégem itt az én alapvető véleményemet olvashatod!

Lehet hozzá szólni akár negatív akár pozitívan is.

Az én tapasztalataim szerint az emberek alapvető jogainak gyakorlásában is korlátozva van szinte minden terepen minden intézményben tehát mindenhol. Én ahogy olvasgatom a drága jogaimat amivel minden embernek nem ártana ha tisztába lenne sokat segítene neki bár korlátozva van , de mondhatom azt is hogy fenyegetve érzi magát az ember ha a jogait akarja gyakorolni hisz a jog mint ember védene bizonyos lelki illetve fizikai sérülésektől. A gond az ha én gyakorolni vagy tisztában vagyok vele mit engedhetek meg magamnak illetve mit engedhet meg magának esetlegesen a munkáltató akkor már én egy rossz ember vagyok, mert nem hagyom magam becsapni megalázni vagy nem hódolok be a munkáltatómnak. természetesen nem lehet mindenkit egy kalap alá venni itt is mert azért vannak kivételek vannak akik figyelembe veszik a tényeket és segítenek a másik emberen. A következőkben felsorolunk pár jogot és érdemes rá oda figyelni hasznos is lehet az ember mindennapjaiban.

 

14. Alapvető emberi jogok a mai Magyarországon

 

Az emberi jogok és az állampolgári jogok kifejezések gyakran egymás szinonimáiként fordulnak elő, de vannak akik következetesen megkülönböztetik a két kategóriát.

 

  • Emberi jogoknak nevezik az ember természetéből levezetett, az állami hatalmat korlátozó, mindenki számára azonos, elidegeníthetetlen jogokat, mint pl.:

 

  • az élethez és az emberi méltósághoz való jog
  • a személyes szabadsághoz való jog
  • biztonsághoz való jog
  • a tulajdonhoz való jog
  • a vallás-, szólás-, gyülekezés-, egyesülési szabadság

 

 

 Ezek állampolgárságtól függetlenül illetik meg a polgárokat. Közös tulajdonságuk, hogy érvényesülésükkel korlátozzák az állam hatalmát.

 

  • A személyi szabadságjogok a magánélet zavartalanságát hivatottak biztosítani, és elsősorban az állami beavatkozás önkénye ellen irányulnak. Pl.:

 

  • a magánlakás sérthetetlensége,
  • a szabad mozgás,
  • a tartózkodási hely szabad megválasztása,
  • a névhez és a jó hírnévhez való jog,
  • a védelemhez (védőügyvédhez) való jog,
  • a magántitkok védelmének joga

 

Az ártatlanság vélelme szerint senkit nem lehet bűnösnek tekinteni, amíg bűnösségét a bíróság meg nem állapította.

 

  • A kollektív szabadságjogok körébe tartozik pl.:

 

  • a véleménynyilvánítás,
  • a békés gyülekezés, 
  • a lelkiismeret és a vallás szabadsága.

 

 
 

 

 


  • Ez utóbbi jog kiterjed arra is, hogy az egyén és a közösség meggyőződése szerint élhessen, a szülők megválaszthatják gyermekük nevelését, s az államnak tiszteletben kell tartani a törvényesen működő vallási közösségek önállóságát.

 

  • A gyülekezési jog különválasztja a közterületen tartott rendezvényeket más, pl. intézményekben tartott gyűlésektől. A közterületi gyűlések, néhány kivételtől eltekintve (pl. kulturális, sportrendezvény, családi események) előzetes írásbeli bejelentéshez kötött. Az illetékes rendőrkapitányságnak tett bejelentésnek tartalmaznia kell a rendezvény időpontját, helyszínét, a szervezők adatait, a résztvevők várható létszámát.

 

Ha valamennyi alapjogot korlátlanul élveznénk, a társadalmi béke kerülne veszélybe. Az alapjogokat a közérdekre és az államérdekre hivatkozva az állam szabályozza. Általánosan elfogadott követelmény, hogy az alapjogokat törvényben kell korlátozni. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog korlátozhatatlan.

Az emberi élethez és méltósághoz való jog korlátot jelent az állam büntető hatalmával szemben is. Hazánkban 1990-ben eltörölték a halálbüntetést. (Az utolsó kivégzés 1988-ban volt.)

 

  • Az állampolgári jogok elnevezés a XIX. sz. II. felében vált általánossá. Az elnevezés megjelenése arra az értelmezésre utal, hogy e jogokat az állam biztosítja a polgárai számára. Ilyen pl.:

 

  • a választójog,
  • a szociális biztonsághoz,
  • a munkához,
  • a pihenéshez,
  • az oktatáshoz,
  • művelődéshez való jog.

 

  • A dolgozókat gazdasági és szociális érdekeik biztosítására megilleti a sztrájkjog.

 

  • A sztrájkban való részvétel önkéntes, a részleteket a sztrájktörvény (1987. évi VII.) szabályozza. E jogegyüttest összefoglalóan gazdasági, szociális és kulturális jogokként említik. Érvényesülésük az állam aktív szerepvállalását feltételezi.

 

  • A választójog kettős természetű:

 

  • Aktív választójogról beszélünk, amikor a polgár képviselőt választ, passzívról, amikor valamilyen tisztségre a személyt megválasztják. A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.

 

  • A munkához való jog tartalmát a munkajogi jogszabályok határozzák meg.

 

  • Ez a jog magában foglalja a munkaszerződés szabadságát, a foglalkozás szabad megválasztását, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, de nem biztosít jogot arra, hogy az állampolgárok az általuk kiválasztott helyen dolgozzanak. A munkajogi vitákban a munkaügyi bíróság dönt.

 

  • A Magyar Köztársaság területén élő minden embernek joga van a testi és leki egészségre.

 

  • Ezt a jogot az állam az egészségügyi (népjóléti) intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, továbbá a sport állami támogatásával garantálja. E jog megvalósulását segíti a munkavédelem egész szabályrendszere is.

 

 

Az ember el nem idegeníthető, természetes jogait kinyilatkoztató első történelmi dokumentumok a XVIII. sz. végén születtek.  Az Amerikai Egyesült Államok 1776. július 4-én kihirdetett Függetlenségi Nyilatkozata (Thomas Jefferson) tartalmazza, hogy minden ember egyenlő, elidegeníthetetlen jogai; az élet, szabadság, boldogságra (=boldogulásra) törekvés, ill.a kormányforma megválasztása.

 

A francia forradalom első évében, 1789. aug. 26-án kiadott Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (La Fayette, T. Jefferson) szerint a közbajok oka az ember természetes, elidegeníthetetlen jogainak nem ismerése, elfeledése. Az egész dokumentumon az egyenlőség alapelve húzódik végig, s 4 alapjogot fejt ki; a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomással szembeni ellenállás jogait.

 

Magyarországon az 1848-as áprilisi törvényekben találunk hasonló megfogalmazást. Kimondta a jogegyenlőség és a közteherviselés megvalósítását, a bevett felekezetek (katolikus, görög keleti, református, evangélikus, unitárius) egyenjogúságát, hazánkban első ízben deklarálta, hogy gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti. (A politikai sajtó veszélyeit , ellenőrzési lehetőségeit a magas lapalapítási kaució meghatározásával kívánták csökkenteni. A felsőoktatásban a tanuló megválaszthatja, mely tant mely tanártól kívánja hallgatni.

A XIX. sz.-ban az emberi jogok bekerültek az országok alkotmányaiba.

 

Az emberi jogok sárba tiprása a totális diktatúrákban a két világháború között, és a szovjet rendszer terjeszkedése arra késztette az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) tagállamait, hogy 1948-ban kihirdessék az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Az ENSZ Közgyűlése által elfogadott nyilatkozat a nemzetközi emberi jogi dokumentumok egész sorát nyitotta meg.

 

A Magyar Köztársaság Alkotmánya is rögzíti a legfontosabb emberi és állampolgári jogokat. Tartalmukat részletesen törvények bontják ki. Több alapjogi törvény utal arra, hogy az adott jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt. Általános korlát lehet a rendkívüli jogrend, pl. háborús helyzet.

 

Általános jogelv, hogy a jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, és nem mentesíthet a kötelezettségek teljesítése alól.

Alkotmányunk alapján minden állampolgár kötelessége a haza védelme, jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez való hozzájárulás, valamint a kiskorú gyermek taníttatása.

 

A nemzetközi jogvédelem legfőbb európai fóruma az Európa Tanács (1949, London). A tagállamok képviselői 1950-ben aláírták Az emberi jogok európai egyezményét, később a Kiegészítő jegyzőkönyveket. A jogok betartását az Emberi Jogok Európai Bírósága (1959-től, Strassbourgban) biztosítja. Olyan személyek fordulhatnak ide, akik az emberi jogok eu-i egyezményében felsorolt alapvető jogaik megsértését állítják és a hazai jogorvoslati lehetőségeiket kimerítették. A Bíróság rendszerint anyagi kárpótlást ítél meg, a nemzeti bíróság határozatát nem változtathatja meg.  Hazánk 1990 óta tagja az Európa Tanácsnak.

Azóta több magyar állampolgár élt ezzel a lehetőséggel eleinte, a börtönügy, későbbiekben a tisztességes bírói eljárás hiányosságai miatt. 

 

Mivel az alapjogokról külön törvények rendelkeznek, megsértésük esetén bírósághoz fordulhatunk. Gyakran hallunk polgári perekről a jó hírnév megsértése, vagy valótlan tény közlése tárgyában. Előfordul jogtalan fogvatartás miatti kártérítési eljárás, vagy nem vagyoni kártérítés követelése személyiségi jogok megsértése miatt.

 

Az Alkotmánybíróság ügyel arra, hogy elsősorban a jogalkotás biztosítsa az alapjogok, illetve az Alkotmány érvényesülését, többször értelmezte a szociális biztonságra vonatkozó előírásokat /pl. a lakhatás nem alapjog, de ha az élet veszélybe kerülhet, az állam köteles átmeneti szállásról gondoskodni/, számos határozatban taglalta az élethezés emberi méltósághoz való jogot /pl. a passzív eutanáziát az Alkotmánybíróság megengedhetőnek találta, az aktív formáját azonban elutasította/.

 

Az alapjogok védelmét látják el az 1995-ben először megválasztott országgyűlési biztosok. A tudomásukra jutott visszásságokat kivizsgálják és intézkedéseket kezdeményeznek. Hazánkban jelenleg az állampolgári jogok biztosához, a nemzeti és etnikai jogok biztosához és az adatvédelmi biztoshoz fordulhatunk, ha valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása során alkotmányos jogainkat megsérti, és a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítettük, vagy a jogorvoslati lehetőség nincs biztosítva.

 

Ha az adott ügyet Magyarországon már jogerősen lezárták, az emberi jogok hazai megsértése miatt Strassbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatunk. A Bíróság által hozott határozatok az egyezményt aláíró országokra kötelezőek, fellebbezésnek nincs helye.

 

 

 

 

 

Kereső
Belépés
Szavazás

Te a mai állás szerint jobban élsz mint 3 éve ezelőt

0.024 mp