Embereket megillető szabadságok

Tisztelt barátaim, ismerőseim, vendégeim!

Itt ezen az oldalon a kötelező szabadságokról lesz szó mennyi is az annyi hisz nem árt tudni kinek mennyi szabadság jár kötelezően. Nem árt tudni ki mennyi szabadsággal rendelkezik mikor veheti ki illetve mikor adja ki a vállalat.

Hogyan kell meghatározni a szabadságok számát?

Az egy év során a munkavállalónak járó szabadságok számát törvény szabályozza, ugyanakkor az adott munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződés alapján is járhat plusz szabadságnap. Alapvetően két szabadságtípus létezik: az alap- és a pótszabadság, ezen kívül nem árt tudni pár fontos szabályt, a szabadságok kivételével és következő évre történő átvitelével kapcsolatban. Az alábbiakban néhány lépésben ismertetjük, hogyan lehet meghatározni, hogy hány nap szabadság jár.

 Az alapszabadság 20 nap és életkortól függően emelkedik az alábbi táblázat szerint:

ezek már  plusz napok

 

  • 25 évesen +1 nap

 

  • 28 évesen +2 nap

 

  • 31 évesen +3 nap

 

  • 33 évesen +4 nap

 

  • 35 évesen +5 nap

 

  • 37 évesen +6 nap

 

  • 39 évesen +7 nap

 

  • 41 évesen +8 nap

 

  • 43 évesen +9 nap

 

  • 45 évesen +10 nap azaz itt már összesen 30 nap az alap szabadság   

Gyerekek után is jár pótszabadság:

 

 

 

  • 1 gyerek után +2 nap

 

  • 2 gyerek után +4 nap

 

  • 3 vagy több gyerek után +7 nap

  • Fogyatékos gyerekenként további plusz két nap jár.

Rendkivüli szabadságok:

 

  • Földalatti munkát végzőknek +5 nap
  • Legalább napi 3 órát ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalóknak +3 nap
  • Apáknak gyermekszületés esetén +5 nap, ikreknél +7 nap (ez akkor is jár, ha az újszülött nem marad életben)
  • 18 év alattiaknak +5 nap
  • Fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára jogosultak, illetve akiknél legalább 50 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg +5 nap

Szülési szabadság:

  • A D.A.S. JogSzerviz szakértője elmondta: a hatályos munkajog rendelkezések egy részével szinte mindenki tisztában van, így azzal is, hogy egy állapotos nőt a szülést megelőzően, illetve azt követően szülési szabadság illeti meg.

Egy kisgyermek érkezése az egész család által várt, szeretetteljes esemény, mely sok örömöt, boldogságot és persze számtalan kihívást, feladatot is jelent.

A szülést követően van talán az édesanyáknak a legnagyobb szükségük arra a segítségre, melyet kizárólag az édesapák nyújthatnak és ez az időszak az édesapa és a gyermek közötti kötődés kialakulása szempontjából is meghatározó.

A családi élet ezen kiemelkedő jelentőséggel bíró pillanatainak – legyen szó akár az első, akár sokadik gyermek érkezéséről – fontosságát a jogalkotó is felismerte, amikor akként rendelkezett, hogy gyermek születése estén az édesapákat illesse meg pótszabadság.

A gyermek születését követően az édesapák által igénybe vehető ezen szabadságnak a mértéke egy gyermek születése esetén öt, ikergyermekek – függetlenül az ikrek számától – esetén pedig hét munkanap.

Ezt a szabadságot a gyermek születésekor, legkésőbb a születést követő második hónap végéig lehet igénybe venni – figyelmeztetett a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A törvény rendelése szerint ezt a szabadságot ugyanis a munkavállaló által kért időpontban kell kiadni, azokról a munkáltató egyoldalúan nem rendelkezhet.


A Munka Törvénykönyvének rendelkezése alapján, a munkáltató adja ki a szabadságot, a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Ez azt is jelenti, hogy a munkavállaló nem rendelkezik teljes egészében a szabadságáról, hanem annak csak egy részéről. A törvény azonban meghatározza azokat a garanciális szabályokat, mely alapján a szabadságot ki kell adni, azaz azt is, hogy milyen bontásban kell azt tenni.


Ha nincs a felek között a törvénytől eltérő egyedi megállapodás, akkor a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra szabadságra menjen. Ennek számítása során figyelembe vehető a heti pihenőnap, munkaszüneti nap, vagy egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén, a szabadnap is.


Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a munkavállaló érdekkörében merül fel olyan ok, mely miatt nem lehetett a szabadságot az esedékességének évében kiadni. Ekkor, az érintett ok megszűnését követő 60 napon belül kell kiadni a szabadságot. Ilyen esetek lehetnek pl. családi krízishelyzet, egyéb a munkáltató által méltányolható körülmény, stb. Fontos tudni, hogy ilyenkor akár az esedékesség évét követő év eltelte után is kiadható a szabadság.


 

 

Kereső
Belépés
Szavazás

Mennyire értékeled a rezsi csökkentést 10 %

0.026 mp