Munka idő, pihenő idő, szabadságok, cafetéria 2017-ben

Tisztelt látogató vendégem barátom

üdvözöllek az oldalamon!

2017-ben adható béren kívüli juttatások

Munka idő, Pihenő idő,

Szabadságok!

 

 

Munkaidő szabályai 2017

 

A munkaidő továbbra is rendes és rendkívüli munkavégzésből állhat. Ebben változatlan a törvénykönyv, mert továbbra is rendes munkaidő a nyolc órás és ezen felül vannak a rendkívüli esetek, ami több mint heti 40 órás munkaidőt is jelenthet. A munkaidő keret szabályai is évek óta változatlanok, és feltehetőleg később sem változnak.

A munkavállalók meghatározott munkarendben dolgoznak. A jogszabály mondja meg, mennyit dolgozhat egy munkavállaló egy nap, egy héten és egy hónapban. A munkaidő nem csak a konkrét munkavégzés idejét jelenti. A munkaidő beosztás szintén a munkaidő témához kapcsolódó fontos fogalom.

 

A munkaidő az az időtartam, ami alatt dolgozunk, valamint az az idő is, amíg a munkához szükséges előkészítő és befejező tevékenységeket el kell végezni (munkaruhát veszünk fel, védőfelszerelést veszünk magunkhoz, vagy kiutazunk a terepre, ahol el kell végezni a szerelést). A munkavállaló munkaidejét a törvényi keretek között a munkáltatója határozza meg. A munkaidő azonban nem egyenlő a munkavégzéssel. A törvény csak azt mondja ki, hogy rendelkezésre kell állnia, munkára képes állapotban kell megjelennie, és a munkáltatója utasításai alapján kell dolgoznia. Munkaidő az is, amikor ténylegesen nincs munka. Olyankor a dolgozó rendelkezésre áll ugyan a munkahelyén, de nem végez munkát, ez állásidő, amire ugyanúgy jár a munkabér, hiszen nem tehet a dolgozó arról, hogy nem jött még meg a szállítmány, amit le kell pakolni a teherautóról, vagy az anyag, amiből el kell készítenie a bútort, csak hogy mondjunk néhány példát az állásidőre.

A munkaidőt a munkaszerződésben határozzák meg előre a felek, hogy az teljes vagy részmunkaidő lesz. Ha a munkáltató csak részmunkára akarja foglalkoztatni a leendő dolgozóját, azt kifejezetten ki kell „mondani” a szerződésben, mert ha erről nem rendelkeznek, a munkaviszony automatikusan teljes nyolc órás munkaidőre alakul meg.

A nyolc órás munkánál több órát is teljesíthet egy munkavállaló, ha készenléti munkakörben van alkalmazva, illetve ha a tulaj házastársa, vagy testvére pl. (hozzátartozója). Ezekben az esetekben 12 órára emelhető a munkaidő. Készenléti munkakörök, ha a dolgozó a munkaidő legalább egyharmadában csupán rendelkezésre áll, és a készenlét alatt tud pihenni, mert ha nincs pihenés, akkor nem készenléti. A biztonsági őrök munkáját sokszor tévesen készenlétinek írják a munkaszerződésekben, pedig csak akkor lenne az, ha legalább ketten lennének, és míg az egyik úgymond őrködik, a másik tud pihenni, hiszen ha már nem tud pihenni, akkor nem készenlét, hanem munkát végez. Akkor készenléti még a munkakör, ha kisebb az igénybevétele a dolgozónak a munkaidő alatt. Ha tehát valakit készenlétiben akarnak dolgoztatni, akkor nem csak annyi a teendő, hogy ezt beírják a szerződésbe, hanem ki kell fejteni, hogy tud nyolc órát pihenni, mert van fekvőhely, és míg alszik, addig ki fogja a munkát végezni, vagyis egyértelműen tűnjön ki, hogy a munkaköre készenléti. (A fiatal munkavállalók csak nyolc órában dolgozhatnak összesen, amibe minden munkavégzési formát és időt bele kell számolni.)

A munkaidő után beszéljünk a munkaidő beosztásról. Elmondtuk mennyi lehet a napi munkaidő, de azt be is kell osztani, ami a munkáltató feladata. A munkarend meghatározásánál dönthet úgy a munkáltató, hogy kötetlen munkarendben dolgoztatja a munkavállalóját. Az ügynökök pl. általában így dolgozhatnak. Az általános munkarend a hétköznapokon való munkaidő beosztás, de megoldható az is, hogy egyenlőtlenül ossza be a munkáltató. Ha a munkáltató mindig ugyanúgy kíván dolgoztatni, akkor nincs teendő, ha viszont eltérően, akkor hét nappal hamarabb kell írásban átnyújtani a munkavállalónak a beosztását. Rendkívüli körülmények, amiket a foglalkoztató nem láthatott előre, indokolhatja, hogy közben módosítson a beosztáson, egyébként nem lehetséges. A napi munkaidő beosztás két részből is állhat, ha a kettő között van legalább két óra, ami pihenésre szolgál.

Mindezeken felül a munkaidőkeret, ami gyakori időbeosztási forma, amikor egy időkereten belül kell ledolgozni, egyenlőtlenül az adott időkeretre eső összes munkaidőt, így a pihenőidő is felgyűlik. A munkaidőkeret 4 hónap lehet, vagy 16 hét. Egyébként lehet féléves is a keret, ha készenléti a munkakör, vagy idénymunka, illetve több műszakban dolgozik valaki. A keretnél arra kell figyelni, hogy hetente csak 72 órát dolgozhat a dolgozó, azaz hatszor 12 órát egy héten.

Forrás kód:http://www.mixin.hu/magyarorszag/munkaido-szabalyai


Kis történeti visszatekintés!

A jelenlegi jogi háttéranyag azonban nem mindig volt ilyen széles körű, és gyakran a munkavállaló teljesen ki volt szolgáltatva munkáltatójának. A történelem során nem volt ritka a napi 12-16 órán keresztül tartó, heti hat napon végzett munka, hogy az ókori társadalmak berendezkedéséig már ne is menjünk vissza. Az első átfogó szabályozásra Nagy-Britanniában került sor, mégpedig 1802-ben, a pamut-, és gyapjúiparban a fiatalok munkaidejének részleges korlátozásával. Hamarosan ezt követte a nők munkaidejének csökkentése, míg a XIX. század második felében már az egyéb iparágakra is kiterjesztették a kedvezményeket. A területen a fejlődés az első világháború szülte szükséghelyzet miatt megtorpant, és csak utána folytatódott, méghozzá 1918-1919-ben Németországban és Franciaországban. Lassan elérkezett az az idő, amikor a napi 8 órás munkaidő bevezetésre került, s ez a két világháború között a fejlett államokban már elterjedtté vált. Hazánkban a heti munkaidő csökkenése 1992-re érkezett el oda, hogy negyven órában állapították meg az általános heti munkaidőt.

 


 

Pihenőidő, pihenőnap:

Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak a pihenésre?

 

Hasonlóképp a munkaidő alakulásához, a történelem során fokozatosan vívták ki maguknak a munkavállalók és a szakszervezetek a pihenőidőre vonatkozó minél kedvezőbb szabályozást. A pihenőidő alapvetően a munkavállaló felfrissülését, új energiákkal való töltődését szolgálja, melynek fontossága a munkavégzés hatékonyságában is megmutatkozik. A vonatkozó jogszabály előírja a munkaközi szünet megtartásának lehetőségét, a napi pihenőidőt, a heti pihenőnapot, a munkaszüneti napok lehetőségét, továbbá a rendes és egyéb szabadságot.

Mennyi munkaközi szünet jár?

A napi munkavégzés során szünet illeti meg a munkavállalót, amely a következőképpen alakul:

  • Ha a napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkaidő meghaladja a hat órát, akkor húsz perc jár.
  • Amennyiben a kilenc órát meghaladják ezek, további huszonöt perc munkaközi szünettel számolhat a munkavállaló.
  • Fiatal munkavállaló esetében négy és fél órán túli munkavégzéskor harminc perc, hat órát meghaladó beosztás esetén pedig legalább negyvenöt perc munkaközi szünet jár a munkavállalónak.

Ezektől a szabályoktól a munkavállaló javára el lehet térni, továbbá a munkáltatónak joga van arra, hogy több részletben adja ki a munkaközi szünetet. Fontos feltétel, hogy legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően mindenképpen ki kell adni azt. A munkaközi szünet esetén lehetőséget kell biztosítani a munkavállalónak arra, hogy munkáját megszakíthassa, valamint elhagyhassa munkahelyét.

Mennyi napi pihenőidő jár a munkavállalónak?

A megfelelő minőségű és mennyiségű munkavégzéshez nélkülözhetetlen, hogy két munkanap között is rendelkezésre álljon elegendő idő a regenerálódásra, pihenésre. A napi pihenőidő a munka befejezése és a következő napi munkakezdés közötti időszak, amelynek legalább 11 órának kell lennie a jogszabály szerint. Ettől olyan esetekben lehet eltérni, amikor a munka jellege megköveteli ezt, de mindenképpen szerződésbe kell foglalni az erre vonatkozó információkat. Ennek megfelelően legalább nyolc óra pihenőidő jár akkor is, ha

  • osztott munkaidőről
  • megszakítás nélküli munkavégzésről
  • több műszakos munkarendről
  • szezonális munkáról
  • készenlétről van szó.

Fontos tudni, hogy fiatal munkavállaló esetében legalább tizenkét óra napi pihenőidő biztosítása kötelező. Továbbá gyakori problémás kérdés, hogy mi a helyzet a munkahelyre történő utazással, valamint onnan a hazaúttal. Ezek beleszámítanak a napi pihenőidőbe.

Hogyan kell kiadni a heti pihenőnapot?

A munkavállalót a napi pihenőidőn túl heti pihenőnap is megilleti, hiszen szükség van arra, hogy huzamosabb időn keresztül is munkán kívüli tevékenységekkel, kikapcsolódással foglalkozhasson. Abban az esetben, ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásról van szó, tehát több műszakos, megszakítás nélküli, vagy idényjellegű munkavégzésről, akkor a heti pihenőnap ennek megfelelően egyenlőtlenül is kiadható, de hat munkanap után mindenképpen jár egy pihenőnap. A hétvégén, szombaton és vasárnap foglalkoztatott, részmunkaidőben tevékenykedő munkavállaló esetében legalább egyszer a hónapban vasárnapra kell esnie a pihenőnapnak.

A jogszabály meghatározza azokat az eseteket is, amikor a heti pihenőnap kiadása nem történhet meg egyenlőtlenül. Ezek a következők:

  • fiatal munkavállaló
  • a munkavállaló várandósságának megállapításától a gyermek három éves koráig terjedő időszak
  • gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetében a gyermek hároméves koráig
  • továbbá olyan helyzetekben, amikor egészségkárosító kockázat merül fel a munkavégzéssel kapcsolatban

Melyek a munkaszüneti napok hazánkban?

A munkaszüneti napokon kizárólag akkor rendelhető el rendes munkaidő, ha megszakítás nélküli munkáról van szó, külföldi munkavégzésről, vagy olyan tevékenységről, amely a társadalmi közszükségletet elégíti ki. Munkaszüneti napjaink egyébként a következőek: január 1. , március 15. , május 1. , húsvéthétfő és pünkösdhétfő, augusztus 20. , október 23. , és december 25-26.

Mi a helyzet a vasárnapi munkavégzéssel?

A téma az elmúlt hónapokban központi jelentőséget kapott. A jogszabály szerint vasárnapra a következő esetekben rendelhető el rendes munkaidő:

  • olyan munkáltatónál, amely tevékenységi köre folytán ezen a napon is működik
  • idényjellegű munkavégzéskor
  • készenléti, többműszakos, vagy megszakítás nélküli munkarendben
  • hétvégi részmunkaidős munkavállaláskor
  • társadalmi közszükségletet kielégítő tevékenység esetén
  • külföldi munkavégzés alkalmával
  • kereskedelmi tevékenységet, vagy kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatást nyújtó munkáltatónál

Forrás kód:http://www.jogszabalykereso.hu/cikkek/2015/08/13/pihenoido-pihenonap-fogalma-kiadasa


 

Fizetett szabadság 2017-ben, kiszámítása, kiadása

 

Fizetett szabadság 2017-ben, megállapítása, vagy a korábbi hivatalos terminussal élve a rendes szabadság kiszámítása 2017-ben némileg változott a megelőző évhez képest.
A változás az egyik olyan munkavállalói kört érinti, amely létszámát tekintve százezres nagyságrendű.
Az alapszabadság és a pótszabadság megállapításának alapszabályai is változtak a munkavállalók egy speciális szegmensében.

Mennyi fizetett szabadság jár 2017-ben? A cikkben megtalálja a részletes szabályokat.
(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy 2017-ben már csak simán “szabadság”-nak nevezzük a korábbi “rendes szabadság”-ot, az új Munka Törvénykönyve (MT.)nyomán.)

Írásunk két részből áll.
Az első rész egy gyorsan áttekinthető összefoglaló, amely tömörítve és a lényegre fókuszálva tartalmazza a szabadság kiszámítása és a szabadság kiadása kapcsán érvényes szabályokat, különös tekintettel az alapszabadság és pótszabadság kiszámításának szabályaira és a munkavállalók speciális szegmenseire.
A második részben pedig egy átfogóbb és részletesebb leírását és értelmezését adjuk a sokszor nehezen érthető paragrafusoknak. Ebben a második részben, mobiltelefonokon is jól olvasható -mobilbarát – táblázatokba foglalva is közzé tesszük az adatokat.

fizetett szabadság 2017, dolgozó diákok

2017-ben már a képen látható diákmunka után is jár fizetett szabadság /kép:wikimedia commons

Fizetett szabadság 2017-ben – gyors áttekintés

A korábban rendes szabadság néven futó fizetett szabadság kiszámításának alapvető szabályai nem változtak 2017-ben, de rendelkezései részlegesen már a diákmunkára is kötelezően vonatkoznak 2017. év elejétől.
Az összes (rendes) fizetett szabadság 2017-ben is alapszabadságból valamint több címen is járó pótszabadságból/pótszabadságokból tevődik össze.
A megadott adatok változatlanul az egész évben dolgozókra vonatkoznak, vagyis tört évben arányosan kevesebb jár mindenből.

Alapszabadság mértéke 2017-ben:

Az az alapszabadság, amely minden teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót változatlanul megillet, 20 nap.
Ehhez adódnak hozzá a pótszabadságok.

Pótszabadság mértéke,  jogcímei 2017-ben:

– munkavállaló életkora (25 éves kortól+1, majd 3 évenként+1 nap 45 éves korig. ) -táblázat a részletes leíró részben
16 évesnél fiatalabb gyermekek száma (2, 4 illetve 7nap.) – táblázat a részletes leíró részben
fogyatékkal élő gyermekek száma ( 2nap/gyermek)
apaszabadság gyerek születésekor ( 5 illetve 7 nap)
legalább 50%-os egészségkárosodás (5 nap)
-18 év alatti munkavállaló (5 nap)
föld alatt dolgozó (5 nap)
ionizáló sugárzású munkahely ( 5 nap)

A tört évre vonatkozó arányosítási szabály alapján annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya év közben szűnik meg illetve év közben kezdődik, csak az adott munkahelyen eltöltött időnek megfelelő mértékű szabadság jár.

Új szabály 2017-ben, hogy a diákmunkában résztvevőket is fizetett szabadság illeti meg a munkában töltött napok alapján.
Tömören összefoglalva azt mondhatjuk, hogy minden 13 feladatteljesítéssel érintett nap után jár minimum 1 fizetett szabadság nap. (Azért “minimum” mert az életbe lépő jogszabályok pontos értelmezése körül a munkaügyi szakemberek körében is tapasztalható némi bizonytalanság, főleg a pótszabadság témakörében.)
Részletek a bővebb rész utolsó bekezdésében olvashatók.

Szabadság kiadása 2017-ben:

A szabadság kiadásának 3 fontos szabálya van.

7 nap szabadságot akkor kell kiadni, amikor a munkavállaló kéri.
évente egyszer 14 nap egybefüggő szabadság jár  (munkaszüneti napokkal együtt értendő)
– 15 nappal korábban értesíteni kell a másik felet

A szabadság kiadásának részletes leírása a lenti bővebb részben található.

(Ha szabadságodat munkaszüneti naphoz illesztve tervezed felhasználni, a 2017. év munkaszüneti napjait is megtalálod honlapunkon akár a kék részre kattintva, akár a honlap keresőjébe beírva.)

 

Fizetett szabadság 2017-ben – kiszámítása, szabályai részletesen, bővebben

Az életkor alapján járó összes (fizetett, rendes) szabadság napjainak számát mutató táblázat és leírás

Fizetett szabadság  2017.év
Életkor Alap+pót Összes szabadság
év          nap/év    nap/év
16-18     20+5        25
19-24     20            20
25-27     20+1        21
28-30     20+2        22
31-32     20+3        23
33-34     20+4        24
35-36     20+5        25
37-38     20+6        26
39-40     20+7        27
41-42     20+8        28
43-44     20+9        29
45-         20 +10     30

A fenti szabadság mértékek egy teljes naptári évre vonatkoznak és attól az időponttól illetik meg a munkavállalót, amikor a jelzett életkort betölti.
Tartalmazza az alapszabadságot és az alábbi két pontban leírt, életkortól függő pótszabadságokat.

Életkor alapú pótszabadság mértéke 2017-ben

Három évente nő a pótszabadság mértéke 1 nappal. Először a munkavállaló 25 éves korában növeli a (rendes)szabadság mértékét, utoljára pedig 45 éves korában. A fenti táblázat ezt is tartalmazza.

Fiatalkorú pótszabadsága 2017-ben

A fiatal munkavállalóknak pótszabadság jár, amelynek mértéke 5 nap. Utoljára abban az évben esedékes amelyben a 18. életévét betölti.
A fenti, életkor alapján járó szabadság táblázat ezt a pótszabadságot is tartalmazza.(Lásd:16-18 éves életkor)

 

A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló céljából következik, hogy
az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden munkával töltött naptári évben.
Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés nélkül is munkában töltött és így szabadságra jogosító időnek minősíti a következő időket is:

a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülési időtartama
(tipikusan ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy például a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő)
a szabadság ideje
a szülési szabadság időtartama
a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja
a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség(Figyelem: a naptári évre eső egyes keresőképtelenségek tartamát össze kell adni)
a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama
a munkavégzés alóli speciális mentesüléseknek az MT.55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama.(orvos, véradás, halál, stb)

Az, hogy a rendszeres napi munkavégzés során a munkavállaló hány órát dolgozik, a szabadság szempontjából lényegtelen. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is teljes szabadság jár.

A gyermekek után járó pótszabadság mértéke 2017-ben, táblázat és leírás.

Gyermekszám függő pótszabadság
Gyermekek száma    Pótszabadság
db                                 nap/év
1                                    2
2                                    4
3-                                  7

Gyermek után járó pótszabadság először a gyermek születésének évében jár, utoljára pedig abban az évben, amikor 16. életévét betölti. Egy gyermek után 1 nap, két gyermek után 4 nap, három és háromnál több gyerek után 7 nap a naptári évre járó pótszabadság mértéke.
Figyelem, ez a szabadság mindkét szülőt megilleti!
(Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gyermek meghatározása: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. Közvetlen link a cikk végén)

Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság mértéke 2017-ben

Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos – fogyatékos gyermeket nevel – akkor pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke 2 munkanap gyermekenként.
Tehát annyiszor két nap szabadság illeti meg ahány fogyatékos gyermeket nevel a háztartásban. Ez a pótszabadság mindkét szülőt megilleti.
(Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja szerint fogyatékos gyermekmeghatározása: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Link a cikk végén.)

Apaszabadság (pótszabadság)mértéke 2017-ben

Az apának gyermeke születése esetén 5 nap pótszabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig vehet ki. A törvény rendelkezése alapján ezt a szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Ikergyermekek születése esetén a pótszabadság mértéke 7 munkanap és kiadásának szabályai az előzővel egyezőek.

 Legalább 50%-os egészségkárosodás pótszabadsága 2017-ben

Az illetékes rehabilitációs szakértői szerv által megállapított, minimum ötven százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállalót pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság mértéke naptári évente 5 munkanap.
Szintén öt nap pótszabadság illeti azt a munkavállalót, aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult

Föld alatti munkavégzés pótszabadsága 2017-ben

A föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalót a nehéz munkakörülményekre tekintettel pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság mértéke naptári évenként 5 munkanap.

Munkahelyi sugárzás pótszabadsága 2017-ben

Ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalót pótszabadság illeti meg.
Mértéke naptári évenként öt munkanap.

Diákmunka szabadsága 2017-ben

Új szabály a szabadságokra vonatkozó rendeletek sorában, hogy fizetett szabadság 2017-től az iskolaszövetkezeti keretek között végzett diákmunka után is megilleti a diák munkavállalót. Ennek az az oka, hogy a diákmunka kikerült a munka törvénykönyve hatálya alól, de az összes garanciális szabály átkerült a szövetkezeti törvénybe. A szövetkezeti törvény pedig meghivatkozza a munka törvénykönyvének a szabadságra vonatkozó rendelkezéseit.
(A változások alapja a 2016 május 20-án megjelent, 2016. évi XLIX. törvény egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról.)

A szabadságot nem éves relációban, hanem a teljesített napok arányában kell kiadni, mégpedig 13 teljesített nap után jár egy nap szabadság.

Ez a szám úgy jön ki, hogy a Magyarországon az Mt. szabályai szerint számított éves munkanapok száma 261 és 263 között lehet attól függően, hogy az adott évben éppen hány munkaszüneti nap esik hétköznapra. Ha ezt a számot elosztjuk a kötelezően járó alapszabadság számával, ami ugye 20,
akkor kerekítve 13 naponta egy nap fizetett szabadsággal teljesül az előírás.

A szabadság itt is megváltható pénzzel. A diákok valószínűleg ezt fogják szinte mindig kérni, hiszen nem szabadságra hanem zsebpénzre gyúrnak.

Eddig tart az a rész, amely a bevezetés napján biztosan alkalmazható.
Van azonban több olyan vonatkozása is a módosításoknak, amely még a szakértők között is vita forrása. Nevezetesen a pótszabadságok kérdése.
Jelenleg nem lehet tudni, hogy a diákoknak egyáltalán jár-e a pótszabadságok közül valamelyik vagy sem.
Nem lehet tudni, hogy ha jár, akkor vajon melyik és miként számolják ki. Értelmezés tekintetében még mindenki a másikra mutogat.
Ahogy a diákmunkát érintő fizetett szabadság 2017-re vonatkozó szabályrendszere letisztul és egyértelművé válik a helyzet, frissítés formájában tájékoztatjuk olvasóinkat.

Szabadság kiadása 2017-ben:

A fizetett szabadság 2017-ben érvényes kiadási szabályai nem változtak.
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatását követően – a munkáltató adja ki.
A szabadsággal kapcsolatban mindig fontos kiemelni, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló kötelessége, hogy a szabadságra vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a munkáltatójának.

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az egybefüggő 14 nap értelmezéséhez – a szabadságként kiadott napokon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap számítható be. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

A szabadságot alapesetben az esedékességének évében kell kiadni, de ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Adott évben kiadott szabadságnak minősül még az az eset is, ha az esedékesség évében kezdődik és max. 5 munkanap a következő évre csúszik át.

Van még néhány ritkán előforduló esetre vonatkozó szabály, amit a MT 123.§-125.§-ban találhatnak meg az érdeklődők.

Hasznos info: A Munka Törvénykönyvében a szabadságokra vonatkozó részeket a 115.§-tól a 135.§-ig tartó rész taglalja. A kék betűs részre kattintva a mindenkori aktuális változatot tudod elérni.
Bizonytalanság esetén mindig praktikus elolvasni a hatályos eredeti törvényi szövegrészt .


(Ez a mű a CC-BY-SA-4.0 licencnek megfelelően, permalinkes forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Forrás kód:http://www.mosthallottam.hu/hasznos_info/fizetett-szabadsag-2017-kiszamitasa-kiadasa-mennyi/


Itt vannak a 2017-es cafeteria-szabályok

 

Összeállt a cafeteria-csomag, lássuk a főbb elemeket és változásokat (a friss változásokat dőlt betűvel jelezzük).

Béren kívüli juttatások

2017-ben majd a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni. Így a teljes közteher jövőre az idei 34,51 helyett 34,22 százalék lesz, e juttatások köre azonban szűkül. Egyrészről Széchenyi Pihenő Kártyát lehet adni majd a 2016-ban is ismert alszámlákkal és keretekkel valamint 100 ezer forintig pénz kifizetése is lehetséges lesz ugyanilyen közterhekkel.

Gyakran használt cafeteria-elemek terhei
(százalék)

Cafetria elem Közteher 2017-ben
Munkahelyi étkeztetés korlátozás nélkül 49,56
Erzsébet-utalvány korlátozás nélkül 49,56
Helyi bérlet 49,56
Iskolakezdési támogatás korlátozás nélkül 49,56
Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás korlátozás nélkül 49,56
Egészségpénztár, önsegélyező pénztár - hozzájárulás korlátozás nélkül 49,56
Készpénz kifizetés cafeteriában (**) évente 100 ezer forintig 34,22
Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla (**) évente 150 ezer forintig 34,22
Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla (**) évente 225 ezer forintig 34,22
Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla (**)  évente 75 ezer forintig 34,22
Sportrendezvényre szóló belépő korlátozás nélkül adómentes
Kulturális belépő évente 50 ezer forintig adómentes
Óvoda, bölcsőde a költségek mértékéig adómentes
Mobilitás célú lakhatási támogatás a feltételek teljesülése esetén havonta a minimálbér 40-25-15 százalékáig adómentes
Lakáscélú támogatás 30 százalék maximum 5 millió forint 5 évben – adómentes
Kockázati biztosítás (például egészség) havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentes
Ajándékutalvány(*) a szabályokat betartva korlátlanul 49,56
(**) A jelölt juttatások együttes értékét is vizsgálni kell.
Versenyszférában évi 450 ezer forint értékig áll rendelkezésre közszférában évi 200 ezer forint értékig a kedvező 34,22 százalékos mértékű a közteher, felette 49,56 százalék adó- és járulékteherrel kell számolni.
   

Arra azonban még figyelni kell, hogy erre a két juttatásra egy összesített keret is vonatkozik jövőre. Így kedvező adózással ezekből évente a versenyszférában 450 ezer, a közszférában 200 ezer forint lesz adható (ezek keretek nettó keretek, a kiadott juttatás értékére vonatkoznak).

Egyes meghatározott juttatások

Az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja szintén az 1,19 helyett az 1,18-as szorzóval korrigált érték, de a 15 százalék szja mellé 27 százalék EHO társul. Így 49,56 százalék munkáltatói teherrel lehet kalkulálni 2017-ben az idei 49,98 százalék helyett. Ezzel a közteherrel lehet megvalósítani az idén gyakran használt béren kívüli juttatások (például pénztárak, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, munkehelyi étkeztetés) kiadását, de akár más juttatásokat is a kiadás feltételeire odafigyelve.

Látható, hogy sok idén népszerű béren kívüli juttatás jövőre már magasabb közteherrel lesz adható. Rájuk sok esetben idén havi, éves korlátok vonatkoznak, melyen belül igénybe lehetett venni a kedvező adózás feltételeit. Az elfogadott módosítás szerint ezek jövőre havi illetve éves korlátozás nélkül lesznek adhatók – a magasabb – 49,56 százalékos közteherrel – magyarázza az új szabályokat Fata László cafeteria szakértő.

Így többek közt az Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet, munkahelyi étkezés, vállalati üdültetés, iskolarendszerű képzés biztosítása mellett az önkéntes nyugdíjpénztárba és egészségpénztárba is korlátlanul fizethet a munkáltató 49,56 százalékos adóval.
 

Adómentes juttatások

Eddig is úgy látszott, hogy a gyakran használt adómentes juttatások köre megmarad, sőt bővül 2017-re. A kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsőde kis módosítással jövőre is tovább használhatók lesznek. Emellett már korábban bekerült az adómentes juttatások közé a mobiltási célú lakhatási támogatás és az óvodai ellátások térítése.

A nyáron még úgy látszott, hogy egészségügyi szolgáltatást is adhat a munkáltató adómentesen 2017-ben. Ezt a szakaszt azonban a friss őszi módosítás nem lépteti hatályba, így ezzel nem számolhatnak a cégek adómentes juttatásként jövőre.

Az már korábban látható volt, hogy közigazgatási határon kívülről (speciális esetekben belülről is) munkába érkező munkatársak számára fizethető (vagy fizetendő) kilométerenkénti 9 forint kötségtérítés adómentes értéke 15 forintra növekszik.

A lakáscélú támogatás esetén a munkáltatónak az adómentességhez vizsgálnia kell, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásméretet. Ehhez a szobaszám és együtt lakók viszonyát kell figyelembe venni. A friss módosítás alapján változik az együtt lakó személyek meghatározása. Az új szabályok alapján már a házastárs közeli hozzátartozóit is figyelembe lehet venni a lakók számának meghatározásakor. A  jelenleg érvényes meghatározás szerint ebbe a körbe nem lehet beleszámítani a munkavállalónak, élettársának vagy házastársának testvérét. A módosítás elfogadásával jövőre a lakásban lakó testvér is figyelembe vehető az együtt lakó, együtt költöző családtagok számának meghatározásakor. Emellett a fiatal házaspárok estén a lakók számának meghatározaskor számításba vehetőek lesznek a jövőben születendő gyermekek is.

Kedvezőbb lesz a szobák számának meghatározása is. A 8 és 12 négyzetméter közé eső lakóhelyiségekből kettőt egy szobaként lehet majd figyelembe venni. Ez alapján 1-2 fő esetén 3 szoba, 3-4 fő esetén négy szoba lesz a méltányolható lakásméret. Majd minden további lakóval egy szobával nő az adómentesen támogatható lakás mérete.
 
Az egyes meghatározott juttatások és az adómentesek juttatások értékét természetesen nem kell beleszámolni a 200-450 ezer forintos éves keretb

forrás kód:http://hvg.hu/kkv/20161122_Itt_vannak_a_2017es_cafeteriaszabalyok


 

Munka idő, pihenő idő, szabadságok, cafetéria 2017-ben hozzászólásai

Szólj hozzá

Kereső
Belépés
Szavazás

Te ha kerékpározol le szoktál szállni a kerékpárról a zebránál?

0.053 mp